.svg?v=null.1598426411 "Ingyenes szállítás 24.000 Ft felett")
.svg?v=null.1598426411 "30 Napos pénzvisszafizetés garancia")
.svg?v=null.1598426411 "Másnap kiszállítjuk a 12 ó -ig leadott rendeléseket")
.svg?v=null.1598426411 "Utánvétel rendelés esetén 390 Ft")
Gyulladás, érelmeszesedés szövődményei
Első hallásra nehéz belátni, mégis szoros kapcsolat van a gyakran lázzal és fájdalommal járó gyulladásos betegségek és az évtizedek alatt, alattomosan kifejlődő, végül szívinfarktusba, szélütésbe torkolló érelmeszesedés között. Az idült gyulladásos betegségben szenvedőknek mindenképpen tudniuk kell erről az összefüggésről.
A reumatikus ízületi fájdalmak hátterében álló gyulladás az ereket is megbetegítheti
Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) kialakulásában a jól ismert kockázati tényezők (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírszintek, túlsúly, mozgásszegény életmód, dohányzás) mellett az utóbbi évek kutatásai alapján a gyulladásos folyamatok is komoly jelentőséggel bírnak. Az érfal károsodását kiváltó tényezőkre a szervezet gyulladásos választ ad, ami az érelmeszesedés folyamatát tovább rontja. Ezért krónikus gyulladásos betegségekben – ilyenek a reumatoid artritisz, a gyulladásos bélbetegségek, az autoimmun betegségek – nagyobb valószínűséggel alakul ki az érelmeszesedés, nagyobb gyakorisággal találkozunk szívinfarktussal, szélütéssel és alsó végtagi érszűkülettel. Azt is megfigyelték, hogy influenzajárvány idején több a szívinfarktus, tehát az átmeneti gyulladásos folyamatok is rontják a szív-ér rendszeri halálozást. Ezek az adatok arra utalnak, hogy fokozott orvosi figyelmet igényelnek a gyulladásos betegségben szenvedők: nekik már 40 éves kor felett indokolt a szív-és érrendszeri szűrés. Fontos a fertőző betegségek gondos megelőzése, ez ma leginkább a nem kötelező védőoltások (pl. influenza, pneumokokkusz elleni oltás) igénybevételével érhető el.
A szűrőprogramok csak a klasszikus kockázati tényezők kimutatására képesek, így az idült gyulladásos betegségekben szenvedő betegek esetében is csak ezek szigorú kontrollja jöhet szóba.
Életkor, nem és családi hajlam
Ezt a három faktort tekintjük nem befolyásolható kockázati tényezőnek. Az érrendszer egyre merevebbé válik a természetes öregedés részjelenségeként. Ez a vérnyomás – különösen az első, az ún. szisztolés érték – emelkedéséhez vezet, az pedig az érelmeszesedés romlását vonja maga után. Rendszeres testmozgással azonban az érfali öregedés lassítható, így megelőzhető a magas vérnyomás egyik nehezen kezelhető formájának kialakulása – időskori szisztolés magas vérnyomás esetén ugyanis a vérnyomás célértéke nehezebben érhető el a mellékhatások (pl. felálláskor szédülés) jelentkezése nélkül. Részben ezért engedékenyebbek az orvosok az idős betegek célvérnyomása tekintetében, s tartják elfogadhatónak a kevéssel 140 Hgmm feletti szisztolés értékeket is.
A nők a közvélekedés alapján kevésbé hajlamosak az érelmeszesedésre. Ez azonban csak részben igaz. A női nemi hormonok védő hatása 5–10 évvel az utolsó menstruációt követően elmúlik, így kb. 60 éves korukra a hölgyek „utolérik” az urakat. Ez a szabály persze halmozott kockázat esetén nem érvényes. A dohányzás egyre inkább terjed a nők között, és a túlsúly, a cukorbetegség is hamarabb jelentkezik, így gyakrabban találkozhatunk fiatal érszűkületes és Bürger-kóros nőbetegekkel. (A Bürger-kór az erek vérrögösödéshez és érelzáródásokhoz vezető gyulladása.) Érdekes módon a hölgyek érrendszere kissé máshogyan szűkül be: míg a férfiaknál gyakrabban találkozunk gócszerű, könnyen áthidalható érszűkülettel, addig a nők ereinek meszesedése gyakran hosszabb szakaszokat érint.
A családi hajlam a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de az első fokú rokonok korai szív- és érrendszeri betegsége legalább felhívja a figyelmet a befolyásolható kockázati tényezők korai szűrésére és kezelésére.
Befolyásolható kockázati tényezők
A mozgásszegény életmód, túlsúly, cukorbetegség, magas vérzsírszint, magasvérnyomás-betegség ok-okozati kapcsolata nem minden részletében tisztázott, de klinikai megfigyelések alapján jelentős átfedések vannak közöttük. A betegek felelőssége leginkább ezekkel kapcsolatban érhető tetten. Fogyással, egészséges étrenddel, sómegszorítással és rendszeres testmozgással gyakran a gyógyszeres kezelés is elkerülhetővé válik. Az életmódbeli tanácsok betartása, az életforma átalakítása komoly önfegyelmet, utánajárást igényel, sokszor a napi életritmus teljes átszervezését követeli meg, ráadásul anyagilag is megterhelő. Ne feledjük azonban: az anyagi ráfordítás hosszú távon biztosan nem haladja meg a már kialakult betegség (gyógyszeres, katéteres vagy műtéti) kezelésének költségeit. A megelőzés eredményeként elkerülhetővé válik a munkaképesség-csökkenés, meghosszabbodhatnak az egészségesen eltölthető nyugdíjasévek.
Az életmódváltozás fő szempontjai
Rendszeres testmozgás. A heti 4-5 alkalommal végzett 30–40 perces, közepes intenzitású, ún. aerob testmozgás fenntartható módon csökkenti a testsúlyt, a koleszterinszintet, a vérnyomást, és megelőzi a cukorbetegség kialakulását. Az aerob testmozgás folyamatos ritmikus izomtevékenységgel – „kardio” edzéssel – érhető el. Jelentős súlytöbblet esetén az ízületeket nem terhelő formája választandó: víz alatti torna, úszás, kerékpározás, elliptikus tréner, a fokozatosság figyelembevételével. Később áttérhetünk a tempós sétára, nordic walkingra, kocogásra. Nem cél a kimerülés: könnyen kiszámíthatjuk a fenntartandó pulzusszámot (220 – életkor, ennek 50–60%-a), de legegyszerűbb olyan tempót találnunk, ami mellett még éppen tudunk tartósan beszélgetni.
A sóbevitel csökkentése. Célszerű a napi konyhasóbevitelt 2,4 g alá, sőt egyes ajánlások szerint akár napi 1 g alá csökkenteni. Ezzel szemben egy átlagos magyar kb. 13 g konyhasót fogyaszt naponta, így értelmes kompromisszumnak tűnhet az 5 g alatti érték elérése. Ehhez a hozzásózás kerülése önmagában nem elegendő! A jelenlegi magyar kenyérfogyasztási szokások mellett az átlagember már a pékáruk elfogyasztásával a kelleténél jóval több konyhasót vesz magához. Amíg a sótartalom nem kerül szigorú jogszabályi kontroll alá, addig tudatosan keresnünk kell a sószegény termékeket.
Speciális diéta. Tartós testsúlycsökkentés csak a kalóriabevitel csökkentésével érhető el. A manapság divatos, koplalást elkerülő, nem kiegyensúlyozott diéták csak átmeneti javulást hozhatnak, illetve hosszú távon ezek nagyobb valószínűséggel járnak szövődményekkel, hiányállapotokkal (kalciumhiány, köszvény, veseelégtelenség), így legfeljebb a fogyás beindításához elfogadhatók. A mediterrán és az ún. DASH diéta jelentősen csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Ezek az egyszerű cukrok, telített és transz zsírok, a koleszterin fogyasztásának csökkentését, nagy rosttartalmú összetett szénhidrátok, egészséges egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak bevitelét célozzák meg. Teljes kiőrlésű gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, zsírszegény tejtermékek napi rendszerességű fogyasztása áll a középpontjukban, kiegészítve olajos magvak (mandula, dió, mogyoró, napraforgómag) rágcsálásával, baromfifélék és hetente egyszer tengeri hal fogyasztásával. Az ajánlások kerülik a vörös húsokat, viszont megengedik a kismértékű alkoholfogyasztást, főként vörösbor formájában. A javasolt diéták mellett várható a testtömeg, a koleszterinszint és a vérnyomás csökkenése, elkerülhető a cukorbetegség kialakulása. Részletesebb tanácsokat dietetikustól kaphatunk.
A dohányzás kerülése. A dohányzást legjobb el sem kezdeni. Ebben kiemelkedő szerepük van a szülőknek, az iskolának és az egészségnevelésnek. A leszoktatás jóval nehezebb feladat, általában orvos, pszichológus, egészségügyi szakemberek összehangolt munkája kell a sikerhez, manapság már gyógyszeres kezelés is igényelhető. Az eredmény azonban minden nehézséget feledtet, mivel néhány év elteltével a szív-ér rendszeri kockázat az átlagnépesség szintjére csökken. Sajnos sok beteg csak az első szívinfarktust követően hagy fel a dohányzással, vagy még akkor sem.
Kockázatbecslés, az egészségügy szerepe
Az érvényben lévő ajánlások szerinti kockázatbecslés a fentieken alapul. Több helyen ajánlanak különböző érvizsgálatokat, gyakran anyagi szolgáltatás ellenében. Jelenleg ezek igénybevétele fölösleges, csak kiegészítő vizsgálatként jöhetnek szóba kontrollált körülmények között, így a rájuk szánt anyagi forrásokat talán jobb sportszerekre, sportolási lehetőségekre fordítani.
Az alapellátás feladata a veszélyeztetettek kiemelése, ehhez ajánlatos mindenkinek legalább évente egyszer ellátogatni a háziorvosához. Követni kell a vérnyomás, a vércukorháztartás, a vérzsírok és a testtömeg alakulását, így a kockázati tényezők kiszűrhetők, kezelhetők, korán felismerhetjük a szövődményeket. A vérnyomás- és vérzsírértékek célérték alatt tartása orvosi feladat, de elengedhetetlen hozzá a beteg közreműködése. A magas vérzsírszintek, a magas vérnyomás és a cukorbetegség krónikus természetével tisztában kell lennie mindenkinek. Ezek életmód-változtatással és gyógyszerekkel egyensúlyban tarthatók, bár véglegesen csak esetenként gyógyíthatók. A gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés folyamatossága elengedhetetlen, ennek elhagyása komoly következményekkel járhat!
Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi kezelést. A betegek számára készített másolatoktól eltekintve felhasználása csak a kiadó írásos hozzájárulása nyomán engedélyezett.
