Aszatxantin a sportolók titkos fegyvere

Ha bármilyen verseny szempontjából sportoló vagy, ha hetente csak néhányszor edzel, akkor az edzésedet olyan dolgokkal egészítheti ki, mint például fehérjeporok, aminosavak és omega-olajok. Ezek a kiegészítők kiválóan alkalmasak az sportteljesítmény megnövelésére. De ha nem tartalmazza az Asztaxanthint a napi étrended, akkor hiányzik a világ egyik legkiválóbb sportolójának a „Titkos fegyvere” neve.  ASZTAXANTHIN 

A természetes asztaxantin ereje az izmok teljesítményének fokozására

Az erős, egészséges izmok létfontosságú szerepet játszanak az aktív és egészséges életmód elérésében, amelyet az AstaReal szerint az asztaxantin használatával lehet támogatni és javítani.

A sport és a testmozgás több szabad gyököt generál az izomrostok megnövekedett stresszének és a fokozott anyagcserének eredményeként

Az oxidatív stressz az izomfájdalom, a gyengeség és a fáradtság kialakulásával jár, és a reaktív oxigénfajok (ROS) és az antioxidáns védekezés közötti egyensúlyhiány eredményeként jelentkezik. A Haematoccus pluvialis algákból származó természetes asztaxantin erősen koncentrált és erős antioxidáns. Az emberi és a modelltanulmányok eredményei azt mutatják, hogy az asztaxantin növeli az izmok kitartását, csökkenti a tejsavat, és az öregedéssel megelőzheti az izmok atrófiáját.

Az asztaxantinnak az izmok egészségére gyakorolt ​​hatása annak tulajdonítható, hogy képes megvédeni a membránokat az oxidációtól, ezáltal javítva a mitokondriális funkciókat, csökkentve a gyulladást és csökkentve az izomkárosodást. Az erős, egészséges izmok létfontosságú szerepet töltenek be az aktív és egészséges életmód elérésében, amelyet az asztaxantin használatával lehet támogatni és javítani.

Az oxidatív stressz az életkorral és a fizikai aktivitással növekszik

Az oxidatív stresszt a reaktív szabad gyökök és az antioxidáns védekező mechanizmusok közötti egyensúlyhiány okozza, és ezt a fizikai aktivitás súlyosbítja. A sport és a testmozgás több szabad gyököt generál az izomrostok megnövekedett stresszének és a fokozott anyagcserének eredményeként.  Noha az endogén antioxidánsok növekednek közvetlenül az intenzív testmozgás után, az oxidatív stressz elleni védelem nem elegendő, ha a gyógyulási szakaszig hagyja.  Ezenkívül feltételezzük, hogy az elérhető antioxidánsok alacsony szintje az izom atrófiáját okozó fő tényező, és egy olyan mechanizmus, amely révén az izomtömeg-veszteség az öregedési folyamat során zajlik. Az izom atrófiája a test gyengeségéhez vezet, és az idősödő egyének hajlamosabbak esésekre és sérülésekre, valamint az inaktivitás miatt súlyosbodó életkori betegségekre. 

Az oxidatív stressz negatív hatása az izmokra

Az oxidatív stressz károsítja a fehérjéket, lipideket, a DNS-t és megváltoztatja az izomsejtek működését, befolyásolva az izmok egészségét és teljesítményét. Ezenkívül a gyulladást elősegítő citokinek aktiválásával vált ki gyulladást, izomfájdalomhoz, merevséghez és fokozott sérülési kockázathoz vezetve. Az oxidációs stressz a mitokondriális membránok károsodását okozza, ami csökkenti energiatermelő képességüket. A mitokondriumok szervezetünk energiaszükségletének 95% -át biztosítják, elsősorban a szénhidrátok és zsírok metabolizmusával. A csökkent mitokondriális funkció következtében az izmok kevesebb energiát kapnak, ami az öregedés fáradtságához és atrófiához vezethet. 

A vörösvértestek membránjainak oxidációja, csökkent mozgékonysággal együtt csökkentheti a test képességét oxigén szállítására az izmokba. Kimutatták, hogy a fizikai aktivitás növeli az oxidációt a sejtmembránokban; A károsodott mitokondriális funkció csökkent aerob kapacitást, megnövekedett tejsavszintet és következésképpen kimerülést eredményezhet.  Ezen túlmenően a megnövekedett oxidatív stressz megváltoztathatja az izmok összehúzódását és károsíthatja az enzimeket, amelyek fontosak az aerob és anaerob útvonalak működésében, csökkent izomteljesítményt és fáradtságot eredményezve. 

Az asztaxantin antioxidáns ereje

Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a Haematoccus pluvialis algaból származó, erős antioxidáns asztaxantin előnyei vannak az izomműködésnek és a kitartásnak. Az Astaxanthin, a karotinoid család része, olyan tengeri fajokban található meg, mint a lazac és a rákfélék. Az asztaxantin egy zsírban oldódó antioxidáns, amelynek egyedülálló szerkezete lehetővé teszi, hogy áthaladjon a teljes membránon, és oly módon biztosítson védelmet, hogy semmi más antioxidáns nem képes

Az asztaxantin molekuláris szerkezete a sejtmembránban. Az asztaxantin a sejtmembránon belül és kívül is marad, ellentétben a β-karotinnal és C-vitaminnal, amelyek csak a lipid kettős rétegben vagy azon kívül helyezhetők el

Nishida et al. megállapította, hogy az asztaxantin képes a szingulett oxigén megbontására a legtöbb más antioxidánsokkal összehasonlítva .  Más in vitro rendszerekben az asztaxantin antioxidáns kapacitása akár 6000-szer erősebb, mint a C-vitamin, 500-szor hatékonyabb, mint az E-vitamin és 50-szer erősebb, mint a β-karotin.  Számos más antioxidánssal ellentétben az asztaxantint tiszta antioxidánsként osztályozták, és nem mutat semmiféle oxidációs hatást.

Különböző antioxidánsok képessége a szabad gyökös szingulett oxigén megsemmisítésére 

Az asztaxantin javítja az izmok kitartását

Egy randomizált, kettős vak vizsgálat kimutatta, hogy az asztaxantin növeli az izmok kitartását. Egy 42 egészséges férfival végzett vizsgálatban, amelyet napi hat hónapig 4 mg astaxantinnal egészítettek ki, és elvégezték a testmozgást, és kimutatták, hogy az elvégzett guggolás (térdhajlítások) átlagos száma csak az asztaxantinnal kezelt csoportban növekedett három hónapnál; hat hónap elteltével jelentős javulást tapasztaltak . Ezen kívül Sawaki et al . bebizonyította, hogy napi 6 mg napi asztaxantin adag négy hétig alacsonyabb tejsavszintet eredményezett 1200 méteres sprint alatt.  A tejsav képződése annak eredményeként jár, hogy az izmok nem érik el az oxigént, ami fáradtsághoz vezet; mint ilyen, a csökkent tejsavszint javítja a kitartást.

Térdhajlítások száma egészséges fiatal férfiakban, akik napi placebót vagy 4 mg asztaxantint kaptak

Tejsavszintek 1200 m futás után az asztaxantin bevétele előtt és után (4 mg / nap) és 4 hét után 

Az asztaxantinnak a kerékpározási idő vizsgálatának teljesítményére gyakorolt ​​vizsgálatában Earnest et al. 21 versenyző kerékpárosnak tesztelt 28 napos napi 0 (placebo) vagy 4 mg astaxantinnal történő kiegészítés után. A tesztelés egyáltalán nem volt könnyű az alanyokon, és egy 10 órás böjtből áll, amelyet egy 2 órás állandó intenzitású kimerülést megelőző menet követett 5% -kal a VO ₂ max alatt tejsav stimulációval. 

Öt perc pihenés után a résztvevők 20 km-es próbát indítottak. Az általános eredmények szignifikáns javulást mutattak, az asztaxantin csoport átlagát 121 másodperccel csökkentené; a placebo csoport nem mutatott szignifikáns változást. Az asztaxantin csoport teljesítményének jelentős növekedését is feljegyeztük.

Az asztaxantin izom-kitartásra gyakorolt ​​hatását egerekkel végzett kísérletek is alátámasztják. Ikeuchi et al. megállapította, hogy az egerek öt héten át asztaxantinnal kiegészítve jelentősen hosszabb ideig tudtak úszni a kimerültség előtt, mint a placebo csoportban és az egyéb antioxidánsokkal kiegészített egerekben (5. ábra). Az asztaxantin csoportban a vér laktát koncentrációja szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a kontroll csoportban. Eközben az izom- és májglikogén magasabb volt az asztaxantin csoportban.

 A különböző antioxidánsok hatása az úszási időre 

Ezeket az eredményeket megerősítette egy másik, Aoi et al. , amely összehasonlítható eredményeket mutatott.   Az állóképesség (futás) összehasonlításakor az asztaxantin csoport egereinek kimerültségéhez szükséges teljes idő jelentősen hosszabb volt, mint a kontrollcsoportban. Ezenkívül az edzés eredményeként a kontroll csoportban a plazma laktát szignifikánsan megnőtt, míg az asztaxantin gátolta a plazma laktát szint emelkedését. Ezenkívül az asztaxantin növelte az izomglikogént és fokozta a zsírfelhasználást. Az edzés közbeni jobb zsírfelhasználás hozzájárul a csökkentett tejsavszinthez, és segít a fogyásban.

Az asztaxantin hatása egerekben a placebóval összehasonlítva a futási időre (a) és a zsírfelhasználásra (b)

Az asztaxantin növeli a zsírfelhasználást edzés közben

Az emberekkel végzett randomizált, kettős vak vizsgálat megerősítette, hogy a természetes asztaxantin növeli a zsírfelhasználást edzés közben. A vizsgálatban 32 egyént napi 2x6 mg astaxantinnal vagy placebóval egészítettek ki hat héten keresztül. A résztvevőket arra utasították, hogy a 6 hetes időszak alatt hetente háromszor 40 perces folyamatos testmozgást végezzenek el. Hat hét után az asztaxantin-csoport jelentősen csökkentette a testzsír-százalékot, míg a placebo-csoportban nem volt különbség. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy az asztaxantin növeli az izmok kitartását és csökkenti a tejsavat az intenzív edzés során, elősegítve a zsír felhasználását a glikogénraktárakhoz képest.

Jobb minőségű vörösvértestek és fokozott mitokondriális funkció

A légzés az egyik legfontosabb módja annak, hogy egy sejt hasznos energiát szerezzen a sejtek aktivitásának fokozására. Az aerob légzés oxigént igényel az ATP előállításához. A nem megfelelő oxigénszintek anaerob anyagcseréhez vezetnek, és ezután fokozott izomfáradtságot és tejsavat eredményeznek. Egy 2011-es, randomizált, kettős vak vakcinában végzett vizsgálattal Nakagawa kimutatta, hogy az asztaxantin csökkenti a vörösvértestek (RBC) oxidációját, és arra utal, hogy az asztaxantin javítja az izmok oxigénszállítását. 

A tanulmányban összesen 30 egészséges alany kapott 0 (placebo), 6 vagy 12 mg astaxantint naponta 12 hetes időszak alatt. A kiegészített alanyokban mind a vérplazma, mind a vörösvértestek megnövekedett asztaxantin koncentrációt mutattak. Az RBC-k sejtmembrán-oxidációja szignifikánsan csökkent mind a 6, mind a 12 mg astaxanthin csoportban, mint a placebo csoportban.

 A vörösvértestek oxidációjának változásai a kezelés előtt és után 12 héttel. PLOOH = foszfolipid hidroperoxidok a vörösvértestekben 

Ezenkívül Wolf et al. bebizonyította, hogy az asztaxantin a membrán diffúziós sebességének fenntartásával serkenti a mitokondriális légzést, lehetővé téve a fokozott oxigénfelvételt és javítva az izmok energiaellátását. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy az asztaxantin az aerob energiát növeli az izmok oxigénszállításának növelésével és a mitokondriumok kapacitásának javításával.

Csökkent oxidáció és gyulladás az izmokban

Az astaxantin nemcsak a mitokondriumokat és a vörösvértesteket védi az oxidációtól, hanem az izomsejteket a károsodásoktól is. Egy egerekkel végzett vizsgálatban azt találták, hogy a testmozgás fokozta az izom oxidációját és gyulladását; Ugyanakkor kimutatták, hogy a természetes asztaxantinnal történő kiegészítés jelentősen csökkenti az izomkárosodást (8. ábra). Az asztaxantin gyulladáscsökkentő hatását Park és mtsai. egy emberi tanulmányban. ²⁰ A randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálatban 42 alanyat kiegészítettek 0 (placebo), 2 vagy 8 mg astaxantinnal 8 héten át. Az asztaxantinnal kezelt csoportok jelentősen csökkentették a DNS károsodást az oxidáció és a plazma C-reaktív fehérje eredményeként. Ezen eredmények szerint az asztaxantin csökkentheti az izmok fájdalmát, merevségét és fáradtságát azáltal, hogy csökkenti az izmok gyulladását és oxidációját.

 A szív- és lábizom keresztmetszete. Gyakoroljon fokozott izom- és sejtmembránkárosodást (fekete színű). Az asztaxantin bevitel csökkentette az izomkárosodást 

Csökkent az izom atrófia kockázata

Mivel az asztaxantin képes megvédeni az izomsejteket a károsodásoktól, segítheti az izomgyengeség megelőzését az öregedésben. Egy egerekkel végzett vizsgálatban megállapították, hogy a hosszú távú étrendi asztaxantin bevitel megakadályozza az izmok atrófiáját az oxidatív stressz és a degeneratív fehérjék csökkentésével. Negyvenöt hetes egereket egy éven át asztaxantinnal vagy placebóval egészítettek ki. A kezelési periódust követően a soleus izomtömege szignifikánsan magasabb volt az asztaxantin csoportban, mint a placebo csoportban. A degeneratív fehérjék szintje szintén szignifikánsan alacsonyabb volt a placebo csoporthoz képest. Az eredmények azt mutatják, hogy az asztaxantin növeli az izomtömeget azáltal, hogy megvédi az izomsejteket a károsodástól. Ezenkívül az asztaxantin a mitokondriumok funkciójának javításával megakadályozhatja az izmok atrófiáját, mivel a diszfunkciót mint fő tényezőt írják le. 

Következtetés

A kutatók körében egyre növekszik az érdeklődés a természetes asztaxantin ereje iránt, és folyamatosan közzéteszik az izmok egészségével és kitartásával kapcsolatos új eredményeket. Eddig az asztaxantinnal kapcsolatos kutatások lenyűgöző eredményeket mutattak az izmok egészségére és kitartására, mivel képes megvédeni a sejteket és a membránokat az oxidatív károsodásoktól. Az eredmények azt mutatják, hogy a természetes asztaxantin javítja az izmok kitartását és csökkenti a tejsavat, javítva a zsírfelhasználást, a mitokondriális funkciókat, és csökkentve a vörösvértestek oxidációját és az izomkárosodást.

Ezenkívül a vizsgálatok azt igazolják, hogy az asztaxantin csökkenti a gyulladást, ami csökkentheti az izomfájdalmakat és potenciálisan megakadályozhatja az izmok atrófiáját. Az asztaxantin hatásai széles körben vonzódnak, mivel egyre inkább felismerjük az erős, egészséges izmok fontosságát az aktív életmód és a jó életminőség elérésében.

Irodalom

1. Finaud J., Lac G. és E. Filaire, Sports Med. 36 (4), 327–358 (2006).

2. Y. Tian és munkatársai, Eur. J. Appl. Physiol. 110 , 971–976 (2010).

3. RD Semba, F. Lauretani és L. Ferrucci, A rch. Biochem. Biophys. 458 (2), 141–145 (2007).

4. C. Berzosa és munkatársai, Eur. J. Appl. Physiol. 28 (10), 1047–1056 (2010).

5. J. Brzeszczynska és munkatársai, Appl. Physiol. Nutr. Metab. 33 (6), 1223–1231 (2008).

6. S. Goto és munkatársai, Biochim. Biophysica. Acta 1512 , 251–258 (2001).

7. Y. Nishida, Yamashita E. és W. Miki, Carotenoid Science 11 , 16–20 (2007).

8. W. Miki, Pure Appl. Chem. 1 (63), 141–146 (1991).

9. HD Martin és munkatársai, Pure Appl. Chem. 71 (12), 2253–2262 (1999).

10. CL Malmsten és Å. Lignell, Carotenoid Science 13 , 20–22 (2008).

11. Sawaki K. és munkatársai, Therap. & Med. 18 (9), 73–88 (2002).

12. CP Earnest et al., Int. J. Sports Med. 32 (11), 882–888 (2011).

13. Ikeuchi M. és munkatársai, Biol. Pharm. Bika. 29 (10), 2106–2110 (2006).

14. W. Aoi és munkatársai, Biochem. Biophys. Res. Commun. 366 (4), 892–897 (2008).

15. Fukamauchi M., 11. ételstílus, 1–4 (2007).

16. Ikeuchi M. és munkatársai. , A karotinoid kutatásokról szóló 21. éves ülés folyóiratai (Oszaka, Japán, 2007. szeptember 6–7.), 17. o.

17. Nakagawa K. és munkatársai, Br. J. Nutr. 31 , 1–9 (2011).

18. AM Wolf és munkatársai, J. Nutr. Biochem. 21 (5), 381–389 (2010).

19. W. Aoi és munkatársai, Antioxid. Redox jel. 5 (1), 139–144 (2003).

20. JS Park és munkatársai: Nutrition & Metabolism 7 , 18 (2010).

21. Shibaguchi T. és munkatársai, Jpn, J. Phys. Fitness Sports Med. 57 , 541–552 (2008).