Lúgosító étkezés - Dr. Robert O. Young
Testünkben minden megemésztett tápanyag salakanyaggá alakul vagy energiává alakul (elég). A salakanyag maga lehet savas, semleges vagylúgos kémhatású. A végeredmény, az eredeti táplálék ásványianyag-tartalmának a függvénye.
A különböző ételek eltérő kémhatású salakanyagokká alakulnak.
Az állati eredetű élelmiszerek (pl. a hús, a tojás és a tejtermékek), a feldolgozott és finomított élelmiszerek, az élesztőt tartalmazó élelmiszerek, az erjesztett élelmiszerek, a cukrok és a szintetikus édesítőszerek, az alkohol, a kávé, a csokoládé, a fekete tea és a szénsavas üdítőitalok savas kémhatású salakanyagot eredményeznek. A gabonafélék magvai szintén savasítják a testet, de néhányuk (a köles, a hajdina és a tönkölybúza) csak kevéssé.
Ezzel szemben a zöldségek lúgosító hatásúak, beleértve azokat a zöldségeket is, amelyek valójában gyümölcsök: az avokádó, a paradicsom és a paprika. A nem édes citrus-gyümölcsök, a csíráztatott magvak, a csíráztatott dió- és mogyoró és a gabonafélék csíráztatott magvai szintén lúgosító hatásúak.
Lúgosító hatásúak a nyers ételek, viszont a főtt ételek savasítanak.
Ahhoz, hogy a vérünk és a szövetek optimális kémhatását elérjük (ami enyhén lúgos 7,365-ös pH érték a vér esetén), az étrendünk 70-80 százalékát lúgosító hatású (lehetőleg minnél több nyers) táplálékokból kell összeállítanunk, tehát a savasító hatású élelmiszerek mennyisége maximum 20-30 százalék lehet.
[Forrás: Dr. Robert O. Young - A pH csoda]