SZEM - PROBLÉMÁK

Szem problémák lelki betegség

SZEM (általában)

A szem a lélek tükre. Lehetővé teszi a látást, és a szemeim által képes vagyok kifejezni mindazt, amit belülről megélek. A szemeim működése azt tükrözi, hogyan látom az életet, és az élethez fűződő viszonyomat. Mindkét szemem a lényem egy oldalát jelképezi. A bal szem a belső, érzelmi és intuitív énemet tükrözi, őrszemként segít abban, hogy állandóan készenlétben álljak, minden veszély eseten gyors reagálásra legyek képes. A jobb szemem racionálisan kezeli a világmindenséget és a helyzeteket. Ez a felismerés szeme, amely lehetővé teszi számomra az identitásom megmunkálását, csiszolását. A szembetegségek arra utalnak, hogy visszautasítom, az olyan dolgok meglátását, amelyek megkérdőjelezik az alapelveimet és az igazságról alkotott fogalmaimat. Ha először magamba nézek, mielőtt a külvilág felé irányítanám a tekintetemet, így új összkép alakul ki bennem, és új nézőpontból tekintek majd az életutamra. A tekintetem igaz, és ítélkezés nélküli.

SZEM (a gyermekek szemproblémái)

Ha kisgyermek szenved valamilyen szemproblémában, akkor az a családjával kapcsolatos stresszre utal, nem hajlandó meglátni azt, ami körülötte történik. Amikor iskoláskorban fejlődik ki ilyen jellegű elváltozás, akkor az a jövőtől, ismeretlentől való félelemre utal. Egy kamaszkorban kialakuló szemprobléma a szexualitástól való félelmet jelezheti. Fontos, hogy én, szülőként segítsek a gyermekemnek abban, hogy a félelmeit kifejezésre juttathassa azért, hogy megnyugodhasson, és hogy túltehesse magát azokon.

SZEM - ALEXIA - olvasási képtelenség

Az alexiát szóvakságnak is szokták nevezni. Betegségeredetű olvasási képtelenséget jelent. Lehet, hogy képes vagyok a betűk elolvasására, felismerésérc, azonban a szavakat nem tudom értelmezni, vagy felismerem a szavakat, de a betűket nem, nem olvasom el egy mondat minden szavát, amely lehetetlenné teszi számomra annak megértését, értelmezését. Ha ebben a betegségben szenvedek, akkor túlságosan is a gondolataimmal vagyok elfoglalva, túlzottan csak azokra koncentrálok. Minél több figyelmet szentelek az életem olyan aspektusainak, amelyeknek nem kellene, annál inkább szenvedni fogok attól, hogy zárt leszek bizonyos gondolatokra, amely lefékezi a fejlődésemet. Arra van szükségem, hogy nyissak az intuícióm, a fantáziám felé, amelyek a lélek két arra irányuló csodálatos képessége, hogy kifejeződhessen. Ha orvosolni szeretném ezt a problémát, csak meg kell néznem, hol van a probléma az életemben, vagy mi az, amit a betegség miatt nem tudok, vagy nem kell megtennem, mondanom, meglátnom. Ha kinyitom a szívemet, akkor ezt a helyzetet tudatosan megoldhatom. Gyermekként könnyebb a befelé történő figyelést, hallgatózást véghezvinnem, mivel érzékenyebb vagyok, mint a felnőttek, könnyebben „olvasom el", fejtem meg a szívem szeretetüzeneteit. Tehát jobban hallgatok a megérzéseimre, és jobban használom a kreativitásomat.

SZEM - ASZTIGMATIZMUS ~ szemtengelyferdülés

Az asztigmatizmus a szaruhártya vagy a szemlencse szférikus aberrációja. Ez azt jelenti, hogy a szaruhártya függőleges, vertikális görbülete jelentősebb, mint a merőleges, horizontális, vagy fordítva. Ez az elváltozás általában a saját magammal való szembenézéstől való félelmemet jelöli, félek szembenézni azzal, aki vagyok. A szemek helytelen koordinációja azt jelentheti, hogy a reakcióim és a gondolataim nincsenek összhangban a környezetemmel, amely belső konfliktust okozhat számomra. Az is lehetséges, hogy egy másik valóságot akarok magam számára teremteni, és megpróbálhatom magam kivonni a szüleim vagy más, olyan emberek befolyása alól, akikről úgy gondolom, helytelenül viselkednek. Mivel fiatalkoromban gyakran kellett dühvel, bosszúsággal vagy félelmekkel szembenéznem, a szemeimben megmaradt ez a félelem, és a szemem körüli izmok állandó sokkos állapotban maradtak. A szemeimet irritáció érheti, ha a bennem és körülöttem látott dolgok irritálnak engem. Asztigmatizmus lehet nagyfokú kíváncsiság eredménye is. A mindent látni akaró, kielégíthetetlen kíváncsiságom kifárasztotta a szemeimet. Ezzel akarja a testem a tudtomra adni, hogy időt kell hagynom magamnak arra, hogy a dolgokat értékelhessem. Ez arra is utal, hogy a saját szépségemet is fel kell ismernem, azt a csodálatos lényt, aki vagyok.

SZEM - DIVERGENS STRABIZMUS

A konvergens strabizmushoz hasonlóan a divergens strabizmus is a szem helytelen állását jelenti, azonban ebben az esetben a szem kifelé áll. Ez az elváltozás a jelennel való szembenézéshez kapcsolódó félelmet is jelenthet. Ha a jobb szemét érinti, akkor ez arra utal, hogy intellektuális erőfeszítéseket tettem annak érdekében, hogy megkönnyítsem az agyam és egy helyzet közti kapcsolatot. Az az érzésem, hogy az agyam „egy helyben toporog", ami miatt hajlamossá válhatok a depresszióra. Ha inkább a bal szememről van szó, akkor nagyon érzékeny ember lehetek. A cselekedeteim is ezt a tulajdonságomat fogják felfedni. Elfogadom, hogy a jelenben kell élnem, és minden helyzettel szembe kell néznem. Az ér zékenységem mostantól lehetővé teszi számomra, hogy felvilágosult döntéseket hozzak, tudatában annak, hogy állandóan védelem alatt állok, és hogy segítenek utamon.

SZEM - KONVERGENS STRABIZMUS

A konvergens strabizmus (bandzsaság) esetében a szemek az orr felé tartanak. Ez általában arra utal, hogy nem vagyok hajlandó a dolgokat olyannak látni, amilyenek valójában, gyakran amiatt, hogy azok számomra bizonytalanságot jelentenek. Az is lehetséges, hogy így próbálok meg elmenekülni olyan emberektől, akiket fenyegetőnek tartok. Az alapján, hogy melyik szemem bandzsít, bizonyos információkat kaphatok a személyiségemről. Ha a bal szemem, akkor félős, félénk személyiség vagyok, aki erős kisebbségi komplexustól szenved. Ha azonban a jobb szemem érintett, akkor valószínűleg nagyon fogékony, érzékeny és haragtartó vagyok. Ez egy mód arra, hogy minden figyelmemet és intelligenciámat magamra irányítsam, vagy egy olyan dologra, személyre, akit vagy amit állandó felügyelet alatt kell tartanom. Ha a bal szemem erőteljesen felfelé bandzsít, akkor az azt jelzi, hogy álmodozó, irracionális vagyok, és az idő fogalmával nem igazán vagyok tisztában. Ha a jobb szemem teszi ugyanezt, akkor fegyelmezetlen és irracionális vagyok. A strabizmusnak következményeként a dolgokat egyszerre csak két dimenzióban vagyok képes látni, érzékelni. Azért, hogy az érzékelésemet egységesítsem, jobban teszem, ha a dolgokat minden szemszögből megvizsgálom, és elfogadom annak a valóságát. Figyelmes leszek minden, a testem által küldött üzenetre és felfedezem az életet a saját egységében, totalitásában szemlélő látás örömeit.

SZEM - KÖTŐHÁRTYA-GYULLADÁS

A kötőhártya-gyulladás a szemhéj belső felét és a szemgolyót befedő hártya gyulladását jelenti. Közvetlen kapcsolat van a kötőhártya gyulladás és a kőzött, amit látok. Tudat alatt nem vagyok hajlandó egy olyan helyzetet, vagy eseményt meglátni, amellyel nem vagyok összhangban, vagy amely sért engem. Ez engem frusztráció, irritáció és lázadás megéléséhez vezet. „Nem tudom elviselni azt, amit látok" olyan, mintha a szemeim állandóan azt a mocskot akarnák kimosni a szemeimből, amelyet az engem feldühítő helyzetben látok. Ez egy olyan mentális zsibbadtságot, és egy olyan érzelmi túltelítettséget okoz, amely olyan érzést jelent, mintha sírnék. Számomra előnyösebb, ha időszakosan szinte „megvakulok", mivel az, amit látok, szenvedést okoz számomra. Hagyok magamnak időt arra, hogy megállják, és elfogadom Ív, hogy szembe kell néznem az engem zavaró helyzetekkel, és felteszem magamnak a kérdést, hogy ez miért alakulhatott ki. Nyitott és befogadó maradok, így megmenekülök egy újabb kötőhártya gyulladástól.

SZEM - NYSTAGMUS - szemforgatás

A nystagmus a szemgolyók gyors, féktelen és nem akaratlagos mozgását jelenti, amely gyakran az idegrendszer károsodásának egyik tünete. Ha ilyen betegségben szenvedek, akkor ez azt jelenti, hogy szemeim állandóan „ide-oda sepregető", cikázó mozdulatokat végeznek. Fel kell tennem a kérdést, hogy mikor, az életem melyik szakaszában jelent meg ez a betegség. Ez általában olyan életszakasz lesz, amikor veszélyhelyzetben voltam, és állandóan a lehetőség után kutattam, amelynek segítségével kikerülhetek ebből a helyzetből. Fontos, hogy azonosítsam ezt az eseményt, és tudatosítsam magamban a betegség forrását, és így orvosolhassam azt. Tudatosítom magamban, hogy a múltban ez a veszély tényleg reális volt számomra, azonban már nem létezik többé, és állandóan védelmeznek,
kísérnek utamon.

SZEM - RETINASÉRÜLÉS

A fizikai értelemben vett rázkódás, egy a testemet ért erőteljes ütés (közvetlen vagy közvetett) következtében jön létre, amely rejtett sérülésekkel járhat, és így alaposabb kivizsgálást igényel. A retina rázkódása arra utal, hogy nem vagyok hajlandó meglátni olyan dolgokat, amelyek „kiszúrják" a szememet, mert nehezen változtatok a dolgokkal kapcsolatos meglátásaimon, nézeteimen. Elfogadom hogy elengedem a dolgokat, hogy megszabadulok a régi gondolataimtól vagy látásmódjaimtól, és inkább a már meglévő új gondolataimnak biztosítok teret. Mostantól figyelek a megérzéseimre, érzéseimre és hagyom, hogy irányítsanak. Szabadabbnak és derűsebbnek érzem magam.

SZEM - RETINALEVÁLÁS

A látóhártya fokozatos és körülírt leválása, amely bekövetkezhet valamilyen szemsérülés vagy a szem gyulladásos megbetegedése miatt. A retinaleválás egy olyan helyzetről árulkodik, amelyben olyasvalamit láttam magam előtt, amely óriási stresszt váltott ki belőlem. Az az érzésem, hogy ennek a szörnyű eseménynek a képei örökre beleégtek az emlékezetembe! Fontos, hogy szembenézzek ezzel a képpel, ahelyett hogy jó mélyre el akarnám ásni, vagy nem akarnék tudomást venni róla. Kérhetem egy terapeuta segítségét ahhoz, hogy segítsen rájönni, miért kellett ezt az eseményt meglátnom, és milyen tanulságot kell ebből levonnom. Ha ezt megtettem, akkor megspórolhatok újabb retinaleválást előidéző helyzeteket.

SZEM - RETINITISZ PIGMENTÓZA – festékes ideghártya-gyulladás

A festékes ideghártya-gyulladást örökletes betegségnek tartják, amely a fényt érzékelő látósejtek degenerációját jelenti. Általában a gyerekeket érinti. A szem nem képes alkalmazkodni a sötétséghez, és idővel csökken a látótér. Tehát nem látom a fényt többé. Ez a betegség akkor fejlődik ki, ha szégyellem a személyemet, azt, aki vagyok, fizikálisan és intellektuális téren is. Azt szeretném, ha a többiek nem rám, hanem másfelé figyelnének. Az is lehet, hogy maximalista vagyok, vagy nagy területet látok be magam előtt, ami stresszt okoz számomra. Attól is félhetek, hogy nem fogok tudni megbirkózni mindazzal, ami még rám vár az életben. A testem erre úgy reagál, hogy a látóteremet csökkenti, mivel azt reméli," ezáltal a stressz is csökken. Meg kell tanulnom olyannak elfogadni magamat, amilyen vagyok, és pozitívan kell magamhoz állnom, mivel különleges és egyedi ember vagyok.

SZEM - RÖVIDLÁTÁS

A rövidlátás következtében nem látok jól messzire. A jövővel kapcsolatos bizonytalanságom az eseményeket felnagyítja, és sokkal inkább fenyegetőnek láttatja azokat velem, mint amilyenek a valóságban. Ügy tűnik, nem vagyok készen arra, hogy megbirkózzam velük. Ami közel van hozzám, azt látom, míg a távollátásom homályos, a feszült szemizmaim miatt. Összefoglalva, képes vagyok a közvetlen valóságomat, mindennapi életemet kezelni. Azonban nehéz a jövőmet elképzelnem, és látnom a lehetőségeimet. Az ezzel kapcsolatos félelmeimen túl kellene tennem magamat. Ha rövidlátó vagyok, akkor hajlamos lehetek arra, hogy zavarban legyek vagy befelé forduljak, ami olyan gyermekkori emlékekből fakadhat, amelyeket félelmetesnek vagy károsnak életem meg. (Például egy szülő barátságtalan vagy mérges tekintete). Ha egy tanár vagy a nagybácsim megvert, rövidlátó lettem, mivel féltem tőle, és látni sem akartam őt, mert ha csak megláttam, már ideges lettem, tudva, hogy mi vár rám. Általában, hacsak nem éltem meg egy másik konfliktust is, a közeli látásom az átlagosnál is jobb lesz, mivel, ha csak tudat alatt is, de tisztában vagyok vele, hogy fontos tudnom, mi történik körülöttem, hogy meg tudjam védeni magamat, vagy megfelelően reagálhassak esetleges veszélyekre. A rövidlátás általában nagymértékű szubjektivitásra utal. A kifejezés „nem lát tovább az orra hegyénél" jól illusztrálja ezt az állapotot. Van, hogy lustaságból, fásultságból, vagy a csalódásaink miatt nem akarunk messzire látni. Még egy ezzel kapcsolatos kifejezés: „nem hiszek a szemeimnek" - önmagáért beszél, az állapotommal kapcsolatosan. Az önmagam sajnálata néha könnyebb, mint a cselekvés. Ha elfogadom azt, hogy látnom kell, mi történik a külvilágban, ez majd lehetővé teszi számomra, hogy tanulhassak önmagamról. A látásom kiszélesedik, ha fejlesztem a belső teremet. Újabb utakat választok, bízom magamban.

SZEM - STRABIZMUS - kancsalság

A kancsalság a környezetemmel való kapcsolataimhoz kötődő ellentmondásokat és bizonytalanságokat jelez, állandó vívódást a magány iránti igényem, és aközött, hogy csodáljanak, a függetlenség vágya, az egyedülléttől való félelemmel küzd bennem. A csend édessége folyamatosan ellentmondásban áll a kérdezés iránti vággyal. Megtanulom körvonalazni a valódi vágyaimat, és jól érezni magamat bármely helyzetben.

SZEM - SZARUHÁRTYA-GYULLADÁS 

A szaruhártya-gyulladás nagy fájdalmakkal, és fekély megjelenésével egyaránt járhat. Akkor fejlődik ki, ha olyasvalamivel vagy valakivel kapcsolatosan élek meg fájdalmat, akit vagy amit láttam, és ez feldühít. Emiatt olyan állapotba tudok kerülni, hogy akkora a dühöm, képes lennék akár megütni valakit fizikálisan vagy átvitt értelemben, azt is kívánhatom, hogy szerencsétlenség „verje" meg az érintett személyeket, hogy elégtételt vegyek rajtuk. Az is lehet, hogy én akarok valaki vagy valami elől elrejtőzni azért, hogy ne lássanak. Mivel a szaruhártya a szem ablaka, el kell azt homályosítanom ahhoz, hogy egy engem védelmező fallá váljon. A testem csupán azt üzeni számomra, hogy meg kell tanulnom az életei más szemmel, egy újabb, nyitott és megértő hozzáállással nézni. Láthatok olyan dolgokat, amelyek nem rám tartoznak, amik nem megfelelőek számomra, és el kell néha vonatkoztatnom, szakadnom attól, amit látok. Meg kell tanulnom azt, hogy ne akarjam irányítani az engem körülvevő dolgokat, embereket, helyzeteket, amelyek felett semmi hatalmam sincsen.

SZEM - SZEMBETEGSÉGEK

A szemproblémák, a vakságot beleértve, azt jelzik, hogy bezárulok. Inkább nem veszek tudomást arról, ami körülöttem történik, lemondok a látás élményéről, amely engem megkérdőjelez. Ahelyett, hogy elfogadnék egy számomra fájdalmas, zavaros vagy visszataszító valóságot, inkább behunyom a szemeimet. Okozhat vakságot cukorbetegség is, (érdemes elolvasni a betegségről szóló szócikket) vagy olyan dolgok felhalmozódása, amelyeket képtelen vagyok elfogadni, amelyek összezavarnak, és nem tudom már, hogy merre, milyen irányba menjek. Gyakran trauma vagy érzelmi sokk, nagy belső félelem következtében veszítem el a látásomat és a látószerveim energiáját is. Lehet, hogy egy számomra fon tos személy vagy dolog elvesztésétől tartok. Pedig a külső sötétség általában belső nyitást eredményez, egy saját, titkos és színes világ születik ekkor. Tehát jobban kinyílok a belső lelkivilágomra. A szem elváltozásai (asztigmatizmus, rövidlátás, távollátás) arra utalnak, hogy túlságosan is a külvilágban keresek válaszokat a kérdéseimre, ahelyett, hogy saját magamban kutakodnék. Minél inkább kívül, a külvilágban keresgélek, annál inkább eltávolodom a belső magomtól, belső lényegemtől. A homályos látás (szürke hályog, vagy zöld hályog) arra utal, hogy a valóságról alkotott saját verzióm ellentétes azzal, amit magam körül látok. Ez azt jelzi, hogy nehezen koncentrálok a lényegre, hogy elutasítom azt, amit látok. Tudatára ébredek mindannak a szépségnek, ami körülvesz, és hagyok magamnak időt a nézelődésre.

SZEM - SZÍNTÉVESZTÉS, SZÍNVAKSÁG

Színvaknak lenni azt jelenti, hogy a világot színek nélkül, szürkésnek, differenciálatlannak látom. A színtévesztő bizonyos színtartományban lévő színeket nem lát. Az is lehet, hogy csak nem vagyok képes pontosan felismerni, látni a színeket. Ilyen esetben fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy milyen erőteljes stresszhelyzetet élhettem át, amely arra a színre vagy színekre utalhatott, amelyeket nem vagyok képes meglátni, megkülönböztetni egymástól. Például, ha nem látom a pirosat, akkor az lehet amiatt, hogy gyermekkoromban majdnem meghaltam, amikor egy piros színű autó majdnem elütött engem. Mivel ezt az eseményt követően a piros számomra nagyon erőteljes stresszhez kapcsolódik, amely az engem fenyegető halált szimbolizálja, tudat alatt nem szeretném ezt a színt többé meglátni. Ez érvényes minden olyan színre, amelyeket nem vagyok képes megkülönböztetni. Az is lehet, hogy egyszer eldöntöttem, nem fogok többé színesben álmodni azért hogy elkerüljem a csalódást. Mivel a ma álmai a holnapunk valóságává válnak, nem fogok többé színeket látni a mindennapjaimban sem. Mostantól én döntök a színekről, a fantáziámra bízom magam. Elképzelem a rózsaszínt, a zöldet vagy a kéket. Művészként én döntök a színek keveréséről. Magamba szívom a világ által ajándékozott egységet és harmóniát. Szabadon hagyom áramolni a fantáziámat, az életörömömet ezerféleképpen fejezem ki.

SZEM - SZÜRKE HÁLYOG

A szemlencse veleszületett vagy szerzett elhomályosulása, amely teljes látásvesztéshez is vezethet. A szem csillogása homályos szürkévé válik. Ilyenfajta elváltozás akkor jelenik meg az életemben, amikor nem akarom többé látni, hogy mi történik előttem, hogy mi fog történni, vagy mi fogja befolyásolni az életemet vagy a meghozandó döntéseimet. Amit láttam, vagy amit a jövővel kapcsolatosan látok, ezt mondatja velem: „nem hiszek a szemeimnek!" A látásom romlik, mivel nem áramlik oda több energia. Egyre gyengébb és homályosabb lesz, a jövőt fátyolos, sötét szemlencsén keresztül látom, öröm és a szívem vidámsága nélkül. Lehetséges, hogy egocentrikus vagyok, és a valóságot csak a magam módján szeretném látni anélkül, hogy figyelembe venném mások valóságát. Ez egy egoista, önző hozzáállást takar, ami még azt is elhitetheti velem, hogy felsőbbrendű vagyok a többieknél. Ez a szürke hályog eltávolít a jelentől, elszigetel az engem körülvevő világtól. Ez bizonyos szinteken nem tetszik nekem, és tudatára kell ébrednem a dolgok külső és belső aspektusainak. Szürke hályog általában az élet vége felé jelenik meg, akkor, amikor elkezdünk félni az öregedéstől, tehetetlenségtől. Nem akarom látni a jövőbeli képemet, ha még nincs itt az ideje, attól való félelmemben, hogy az túlságosan nem tetsző lesz számomra. Elveszítem a lelki, vagy cselekvési rugalmasságomat, kevésbé leszek toleráns, és gyakran elfelejtem a velem megtörtént eseményeket. Tehát nincs érdekemben, hogy lássam a jövőt, amely nagyon borongósnak tűnhet számomra, (a szürke hályog igen gyakori a fejlődő országokban) Mindemellett eltávolíthatom ezt a fátyolszerű felhőt, amely megakadályoz abban, hogy lássam az igazi valóságomat, ha a figyelmemet a belső fényemre irányítom. Elfogadom ,hogy veszem a fáradtságot arra, hogy magamba nézzek, és meg fogom látni az engem körülvevő fényt és szépséget.

SZEM - TÁSKÁS, KARIKÁS SZEM

Általában az erősen táskás, karikás szemek a fáradtság jelei, amelyet gyakran egy bizonyos szertől való függőségem eredményeképpen létrejött allergia okoz. A testem így adja tudtomra, hogy sokkal önállóbbá kellene válnom, és, hogy a boldogságomat csak magamtól tehetem függővé. Mások elismerése így inkább egy többletet jelent majd számomra, nem a jólétem feltételét.

SZEM - TÁVOLLÁTÁS

A távollátás egy olyan állapot, amelynek következtében a hozzám közel eső tárgyakat nem látom élesen. A jelentől való félelmet tükrözi. Mi van a közelemben, amit nem vagyok hajlandó észrevenni? Arról lehet szó, hogy nem vagyok képes világosan látni azokat a dolgokat, amelyek elérhetőek számomra és itt vannak a közelemben. Inkább mások, a kapcsolataim, és a külső események érdekelnek, ahelyett, hogy önmagamba néznék, és egyre inkább fejleszteném a belső énemet. Ezt az állapotot olyan sokk, vagy trauma okozhatta, ami miatt úgy gondolom, hogy a jelen nem nekem való. Extrovertálttá válok, messzire figyelek, és nem vagyok ké pes tudomásul venni azt, ami a közelemben történik, az álmaim a jövőt kémlelik. A szemeim őrszemekhez válnak hasonlóvá, és állandóan messzire figyelnek, követik a távoli történéseket. Nyugtalanná válok, mert amit jelenleg látok, nyugtalanít: öregszem, a gyermekeim kirepülnek, szomorúvá válok. Ezért a látásom aszerint változik, hogy mi az, amit meg akarok látni, és mi az, amit nem akarok meglátni. Abban az esetben, ha ez csak az egyik szememet érintett, fontos, hogy az érintett oldallal kapcsolatos helyzeteket megvizsgáljam (bal: intuitív, jobb: racionális). Elfogadom , hogy meglássam a jelent, minden szépségével együtt.

SZEM - VAKSÁG

Mivel „elutasítom" azt, hogy szemeimet kinyissam, annak érdekében, hogy lássam az engem körülvevő világot, nincs más választásom, mint hogy saját magamba nézzek, és tudatára ébredjek a saját belső világomnak. Elfogadom a bennem lakozó gazdagság és a bennem ragyogó fény meglátását.

SZEM - VAK SZEMEK

Ha a látásom 10%-os, vagy annál kevesebb, akkor vak vagyok. Fel kell tennem magamnak a kérdést, hogy mi az, amit nem akarok látni, vagy amit - egy helyzetet vagy egy embert - félek meglátni. Ha a vakságom baleset vagy betegség következménye, akkor meg kell keresnem a látásom elveszítésének valódi okát. Ekkor elkezdhetek majd ennek az oknak az interiorizációján dolgozni azért, hogy megtörténhessen a szükséges felismerés, és újra el kell fogadnom azt, hogy lássak, lehetővé téve, hogy szeretetben és megértésben a belső látásom egyre inkább kifejlődjön.

SZEM - ZÖLD HÁLYOG - glaukóma

A szemből az agyba vezető látóideg rostjainak lassú és visszafordíthatatlan pusztulása, hátterében a látidegfőt ellátó kiserek keringészavara áll. A szemgolyó fokozott belső nyomása jellemzi, melynek következtében a csarnokvíz nem tud megfelelően eltávozni. Ez a folyadék az életem során visszatartott könnyeimet jelképezi, felhalmozódása nagy nyomást gyakorol a retinára, amely a látás romlásához vezethet. Ilyen elváltozás általában gyakrabban jelenik meg a hatvanadik életévüket betöltött embereknél, akik gyakran úgy érzik, hogy már eleget láttak. Régi bosszúságokat jelezhet, vagy a megbocsátás elutasítását. Az lehet a benyomásom, hogy a dolgok meghaladják a képességeimet, hogy félek a jövőtől. Mivel könnyedén kifáradok, az életem megváltozik, és ezt nehezebben fogadom érzelmi szempontból. Nem akarom látni, ahogyan megöregszem, a jövőm képsorait nem láthatom, és ez nagyon is megfelel számomra. Lelibbentem a fátylat a szememről, és elfogadom hogy szeretettel és gyengédséggel lássak. Mivel egy glaukómás szem úgy viselkedik, mint egy nagyító, van valami vagy valaki az életemben, amihez vagy akihez a lehető leggyorsabban közelebb akarok kerülni. Az is lehet a benyomásom, hogy elmentem bizonyos dolgok mellett az életemben, és ezekkel kapcsolatosan ellenérzésem van. Mintha akkor csúsztak volna ki a kezem közül, vagy akkor vesztettem volna cl a szemeim elől a lehetőségeket, amikor már csak egy lépésre voltam a céltól, és majdnem sikerült elérnem, amit akartam.

SZEMHÉJ (általában)

A szemhéj lefedi és védi a szemeimet. A duzzadt, irritált szemhéj annak a jele, hogy szomorú vagyok, amelyről a könnyeim árulkodnának, azonban azokat vissza akarom tartani, el akarom zárni a fájdalmamat. Amikor pihenni vagy aludni szeretnék, be kell csuknom a szemeimet, és ez a mozdulat akaratlagos. Ha a szemhéjam állandóan félig csukott állapotban van, akkor egy olyan dolog vagy ember van az életemben, akitől vagy amitől el akarok menekülni, amivel vagy akivel nincs bátorságom szembenézni. Ha ráadásul nagy feszültséget is érzek, akkor a szemhéjam hajlamosabb gyorsabban összezárulni. Lehunyom a szemeimet, hogy jobban tudjak koncentrálni, magamba fordulni, azonban az is igen fontos, hogy képes legyek azokat jó nagyra kinyitni, hogy láthassam a Világegyetem összes szépségét, és az elém táruló összes lehetőséget észrevegyem.

SZEMHÉJ - PISLOGÁS

Sokkal gyakrabban és gyorsabban pislogok, ha stresszhelyzetet élek meg, vagy ha az átlagosnál nagyobb feszültséget érzek magamban. Túl vagyok terhelve, túl nagy a feszültség azzal kapcsolatosan, amit látok. Az életembe több nyugodt percet, lazítást csempészekés megtanulom mindennek a pozitív oldalát „látni".